Bepisiltem

Iskoláskoromban kezdődött, az első osztályban még pontokat kaptunk, és anyu nagyon nem szerette, ha nem piros pontot kapok.
Meg foglak tanítani, hogy törődj a dolgoddal és neked egy dolgod van a tanulás, mondta mindig, mielőtt elvert volna. Aztán pár hónap múlva jött a bepisilés, mindig éjszaka lett vizes az ágyam és a teljes felszerelés. Persze ezért is kaptam, először jöttek a szíjasok, amit amúgy is kaptam a rossz jegyek meg minden más egyéb miatt, ilyenkor mindig le kellett húznom a nadrágom és az alsóm, hogy anyu lássa, mi a hatás, mikorra lesz lángvörös majd lilás hurkás a hátsóm. Ha lilássá vűlt, általában abbahagyta, nem kaptam többet. Mondjuk arra mindig ügyelt, hogy a bőröm ne sérüljön, ne verje szét a seggemen a bőrt, hogy ha kell, másnap is el tudjon úgy istenigazából verni.
Igazából ez is volt a fogatókönyv, péntek este elküldött a mosdóba, hogy az utolsó csepp pisit is kipréseljem magambül mielőtt nekiálltunk a dolognak. Én mint szenvedő fél, ő mint aki adta.
Ilyenkor mindig húztam a WC-n az időt, próbáltam kitolni a seggesek idejét, de egyszer persze mindig be kellett menni a konyhába.
Le kellett tolnom a nadrágom és a gatyámat, megfogni az asztal szélét enyhe terpeszben és várni, hogy megjöjjön anyu a szíjjal és elkezdje a büntetésemet. Amíg nem edződött meg a bőr a seggemen, már az eleján elkezdtem csendben sírni, hogy a végére az egész fejem a könnyben és takonyban ússzon.
A büntetésnek mindig meghatározott rendje volt, anyu elmondta miért fogok kikapni, a hátam mögé ment és elkezdte kiosztani a szíjasokat.
Csatt, csatt, alig hagyott szünetet a két első ütés között. Már az elejétől nem kímélt, nem volt soha bemelegítő ütés, ugyanolyan erősen osztotta végig, kivéve az utolsót, amit mindig a seggem aljára kaptam, hogy másnap is emlékezzek minden leülésnél.
Általában 12 volt az adag, de minél nagyobb dolgot követtem el, annál többet kaptam.
Egyik ilyen alkalommal hiába ültem a WC-n egyszerűen nem tudtam semmit kipréselni magamból. Egy árva csepp, annyi sem jött, ültem a WC-n hiába mozgattam, nyomkodtam a hasam, masszíroztam nem jött.
Nagy sóhajjal mentem be a konyhába, ahol anyu már várt, kezében a szíjjal.
A héten hoztál két zöld pontot és kértelek, hogy vidd ki a szemetet. Nekem kellett, holott semmi más dolgod nincs, ugye?
Ilyenkor mindig próbáltam tisztelettel, csendben beszélni, hátha tudom azzal a büntetésem mérsékelni, persze sosem jöt össze.
Tudod a helyed, közölte anyu, erre csak bólogattam és már elkezdtem csendben sírni, tudva, mi vár rám.
Megfogtam az asztal szélét és vártam, hogy anyu meglendítse a kezét és kiossza a megérdemelt seggeseimet. Jött is a sorozat mint az óraütés, csatt, egy kis szünet, amíg szipogtam, megfesztítettem az izmaimat és csatt csatt, egyáltalán nem kímélt anyu, lendítette a kezét és minden egyes ütésnél azt hittem szétreped a seggem. Persze nem, csak keletkezett rajta egy újabb vörös hurka, ahol eltalálta a szíj az alig meggyógyult bőrömet. Talán tizet ha kaphattam, amikor éreztem, hogy baj lesz, nem tudom tartani a pisit, a seggesek és a tele hólyagom együtt megadta magát és szép lassan elindult a meleg pisi a lábam közt, le a földre.
Anyunak nem is tűnt fel elsőre, talán csak a második segges után fedezte fel, hogy baj van.
Má rmegint mit csináltál, ripakodott rám, nem megmondtam, hogy pisáld ki magad, mielőtt megbüntetlek!
Most azonnal fogod magad és feltörlöd amit ide csináltál közölte anyu. A könnyeimen át szipogva mondtam csak, hogy igenis, azonnal hozom a felmosót és megcsinálom, bocsánat anyu, nem akartam bepisilni, kérlek, ne büntess meg érte.

Tanulás

Ha rossz jegyet kaptam az iskolában, anyu szerint azért volt, mert elhanyagoltam a feladataimat és nem készültem eléggé.
A rossz jegyet mindig seggesekkel jutalmazta, kaptam rendesen a négyesért is, csak röpködtek a szíjasok a meztelen fenekemre.
A verés után mindig le kellett ülnöm tovább tanulni, anyu is tudta jól, hogy a frissen szíjazott fenéken kellemetlen az ülés, de mindig a fa székre kellett ülnöm a konyhában kispárna nélkül.
Nem csoda, hogy nem tudtam a tanulásra figyelni, amikor az egész hátsóm égett és próbáltam minél kevésbé ülni?!



Anyut persze ez legkevésbé sem érdekelte, ha másnap is rossz jegyet hoztam másnap is elvert, amíg ilyen nem lett a fenekem szinte minden héten.

Csalános I rész

Nyár volt, vége az iskolának, ami azt jelentette, hogy a fenekesek egy része, amit a rossz jegyek miatt kaptam megszűnt.
Persze, nem maradtam seggesek nélkül, anyu mindig talált indokot, hogy megjárassa rajtam a fakanalat vagy a szíjat, de sokkal ritkábban kaptam mint szeptember és június között.
Este már nem is tudom miért, de anyu nagyon megharagudott és közölte velem, hogy hozom a szíjat vedd fel a pozíciót.
Tudtam hogy ez nem jelent túl jót, gyorsan lemeztelenítettem magam, a seggesek mindig meztelen fenékre jöttek, hogy sokkal jobban csattanjon és lehessen látni szerintem, hogy hurkásodik-e a hátsóm. Szóval letoltam a gatyám, enyhe terpeszben az asztal szélét megmarkova vártam anyut a szíjjal. Nem kellett sokat várnom, mivel a kirepedezett vastag bőrszíj ott lógott a konyhában a falon egy szögön, hogy mindig kéznél legyen és emlékeztessen, csak le kell venni ha rossz vagyok.
Mivel nyár volt, nem kellett annyira ügyelni a nyomokra, anyu keményen elkezdte megdolgozni a hátsómat csatt ááá csatt áá ez volt a sorrend, amíg el nem kezdte a felső combomat is ütni.
A comb és a fenék találkozás  valamint az ülési pont a legérzékenyebb és legfájóbb, ha oda kapok akkor másnap is mindei leülés alatt eszembe jut a feneklésem.
Nagyon felhúzhattam anyut, mert a legérzékenyebb pontomat kezdte keményen megdolgozni a szíjjal, egyik ütés jött a másik után, alig hagyva szünetet.
ÁÁ ÁÁ, üvöltöttem, de ez cseppet sem hatotta meg anyut, folytatta a seggeseket, amíg el nem fáradt a keze.
A seggem merő tűz volt, a combom égett, sajnos nem bírtam ki mozgás nélkül, még az asztalt is elengedtem, szeencsére nem kaptam a oda.
Elengedted az asztalt, tudod mit jelent ez?
Szipogva válaszoltam igen anyu kérem a büntetésem a tenyeremre!
Jobb kezed kitart és megtámaszt, ötöt fogz kapni mindkét kezedre közölte anyu és már tartottam is a kezem, nehogy megduplázza a büntetésem
Csatt ÁÁ, a tenyeres sokkal jobban fáj, ahogy lecsap a szíj, az nyakamban érzem a fájdalmat ÁÁÁ és már jött is z újabb beborítva a tenyerem, végiszántva a kezemet.
AMint az egyik kezemmel végzett jött a másik, és már nem bírtam visszatartani, a fájdalom miatt a meleg pisi elindult először csak pár csepp majd az egyik fájdalmas ütés után elengedtem és folyt végig a combomon.
Persze anyu is észrevette, de nem szólt semmit csak akkor amikor az utolsó tenyerest is kiosztotta.
Most azonnal mész és felmosol, utána megmosod a fejed, és nyomás a pelenkáért
Igenis anyu, próbálta, jófiú lenni, nehogy kapjak még a bepisilésért.
Szipogva, égő seggel kimentem a felmosóért és kevés vízzel elkezdtem maszatolni a pisimet.
Mit csinálsz ripakodott rám anyu, így csak elkened és egész nap szagolhatom a húgyszagot! Hozzál rendesen vizet vagy még jobban elkalapállak!
Teletöltöttem a vödrög és szépen lassan felmostam, majd közöltem, hogy kész vagyok.
Tünés a pelekáért utána jössz és betérdelsz a sarokba, közölte anyu.
Bementem a szobámba és csak ekkor mertem megsimogatni meggyötört seggemet. Nem örültem, mindenhol tiszta vöröses-lilás volt, tele hurkával a combom és a seggem. Ezt holnap is fogom érzeni gondoltam, és szép csendben odamentem a pelenkáért, elfeküdtem az ágyon, behajtogattam magam alá, majd felvettem a szokott rózsaszín gumibugyimat.

Vessző II

Az igazán nagy büntetés nem is a szíjas Persze, azzal is el lehet érni, hogy ne akarjon senki a hátsójára lehuppanni csak úgy, lehet addig fokozni, hogy hurkás legyen a fenék, de egy idő után hozzá lehet szokni, ahogy a feneket beteríti a szíj, a csípős érzés.


Az igazi nevelő eszköz nálam a vessző volt. Amikor egyenletesen feldagadt a fenekem a kapott szíjas seggesektől és igazán rossz voltam, jött a vessző
Hol a combomra, hol a már elvert seggemre. A bepisilés ilyenkor garantált, ami annyit jelentett, hogy a következő napra is megvolt, miért kapok ki.

Vessző I

Tizenpár éves lehettem, amikor először kaptam ki vesszővel. Addig is jópár seggest kaptam, de ez az egy egész életemben emlékezetes marad.
Minden úgy kezdődött, hogy szokás szerint kaptam egy rossz jegyet. Ami persze nem volt rossz, talán hármas, de anyu úgy ítélte meg, hogy nem tanultam eléggé és annak mindenki sejtheti, mi volt a "jutalma". Pénteken hazaértem, és remegő hangon közöltem anyuval a rossz hírt a szokásos mondat kíséretében: és kérem érte a megérdemelt büntetésem!
Megkapod felelte mérgesen, ez már a harmadik a hónapban, úgy látom te semmiből nem értesz, de elhiheted addig verlek amígy nem lesz rendes ember belőled!
Ilyenkor minden falat kínszenvedés volt a vacsoránál, csak arra vártam, hogy legyen már vége, kapjam meg a seggeseket és legyek túl rajta.
Evés után a szokásos forgatókönyv, lecsupasztítottam a hátsómat ráhajoltam az asztalra enyhe terpeszben és vártam, hogy anyu kiválassza mivel kapok ki és kezdje meg a kiosztást.

Nem is kellett sokat várnom, jött a szíjjal és elkezdte megdolgozni a hátsómat, ami már sokat látott előtte a héten.
Csatt-csatt táncolt a szíj a fenekemen, minden ütésnél azt hittem most szakad szét a seggem éreztem, ahogy minden ütés után egy dudor emelkedik ki és dagad meg.
Az elő pár ütésnél még tudtam magam tartani, de amikor ugyanoda kaptam már a másodikat is kitört belőlem a sírás anyu jó leszek tanulok ígérem, nagyon fáj a fenekem.
Persze ez semmit nem használt ugyanúgy megkaptam a tizenkettőt mint máskor, szerencsére meg tudtam állni, hogy odakapjak így nem lett belőle plusz de ez mindig nagyon nehéz.
A feldagadt fenekemmel még egy fél órát álltam a sarokban hüppögve, amikor engedélyt kaptam, hogy rendbe szedjem magam a fürdőszobában.
Anyu kiment a konyhából és akkor sajnos úgy gondoltam, jó ötlet kivenni a fagyasztóládából egy adag zöldborsót, hogy a hátsómra téve megpróbáljam a fájdalmat enyhíteni.
Éppen ahogy elkezdtem meggyötört hátsómra rakni a fagyott borsót anyu megjelent a konyhában és elkaptam a kezemet.
ÓÓÓ, szóval így állunk, nem lesz belőled sosem már rendes ember csapott rá kézzel a hátsómra.
Most azonnal mész, megmosod a fejed és bepelenkázod magad éjjelre. Reggel meg elbeszélgetünk, miért kapsz ki mégjobban, közölte.

Nyomok

A frissen vágott vessző nagyon tud ám csípni, rögtön feldagad a hátsó. Ha a combra is jutott nálam garantált volt a bepisilés


A fakanál nem volt a kedvencem, de nem is nagyon vészes, fáj-fáj, de tűrhető, kisebb vétségek miatt sokat kaptam vele.

Pálcás

Még pár éve is a gazdagok kiváltsága volt a klíma, nemhogy falun pár évtizeddel ezelőtt. Azt sem tudtuk, hogy van olyan, mindenki az ablakot hagyta nyitva, esetleg függöny behúz, a nagy hőség ellen egyedül a huzat nyújtott felüdülést.

A nyitott ablakokon keresztül azonban minden kihallatszott, a kiabálás és sok esetben a hangos csattanások puffanások, majd halkabb vagy hangosabb sírás is.

A szomszédok szinte mindent tudtak egymásról, nem volt a mai értelemben vett magánélet, hallottam, amikor a szomszéd lány, Tündi esténként megkapja a kiérdemelt verését, majd hallottam, ahogy szombat délelőtt mégegyszer jól elverik az összesért, amiért a héten már kapott egyszer.

Édesanyjának az volt az elve, hogy egy verés nem verés, kell emlékeztetni a gyereket, nehogy elkövesse mégegyszer. Persze, indok mindig volt, ahogy nálunk is, hogy szegény Tündi nehezen tudjon ülni az iskolapadban, de mivel ritkan vagy gyakran mindenki kapott, sőt az iskolába is csattogott a pálca ez senkit nem érdekelt.

Szombat délután volt, kint rúgtam a focilabdát az udvaron, amikor véletlenül átrúgtam a dróton, így át kellett kopognom a szomszédba. Tündi nyitott ajtót, a szeme ki volt sírva, óóó bocsáss meg véletlenül átrúgtam hozzátok a lasztit be tudnál engedni, hogy megkeressem?

- Anyuu, a szomszédből vannak itt, hátrakísérhetem, hogy megkeresse a labdát?

- Igen, de ne maradj sokáig, tudod, még van egy kis elintézni valóm veled kisasszony, ripakodott rá az anyja.

Elindultunk hátra az udvarba, Tündi nagyon nehezen lépkedett, az kisírt szeme, a fájdalmas lépdelés alapján rögtön összeraktam, hogy frissen vert fenékkel nehéz a járás, én is így szoktam lenni.

- Nagyon fájt, próbáltam együttérzően kérdezni?

- Mi közöd hozzá! Menj a hülye labdádért és hagyjál engem békén válaszolt mérgesen.

- Háát, tudod, én is kis szoktam kapni, próbáltam oldani a hangulatot járás közben-

- Te, kikapni? Téged simogatni szoktak, elhiheted. Tudom, mert anyám mindent megbeszél anyámmal, ha azt hiszik, nem hallom. Múlkor is itt volt este, és rólad panaszkodott, meg hogy megint el kellett verjen a szíjjal.
- Persze, én meg elhiszem. Kapsz kettőt a fakanállal, aztán meg előadod itt nekem a vagányt.
- A vagányt? Úgy sikoltozol mint egy kislány, öt évesen voltam utoljára ilyen hangos, amikor megcsapnak már hallom is a szombámból, közölte nevetve.
- Jól van, akkor elhiszem, ha megmutatod a feneked, most kaptál ki, ha tényleg nagyon elvertek, akkor annak ott a nyoma.
- Tudod mit? Megmutatom a fenekem, ha túlélsz egy verést anyámtól. Ha hagyod magad, hogy úgy megbüntessen, ahogy engem szokott, akkor megmutatom a fenekem sőt meg is simogathatod. Tudom, hogy szeretnéd.
Uppsz, egy verést de cserébe egy igazi élő lány fenekét megfoghatom, megsimogathatom. Ha magamhoz nyúlok a pelusban, ilyenről szoktam fantáziálni, ott álok és simogatjuk egymás frissen vert fenekét, egy lány krémezi be a hátsóm utána én, kicsit fel is izgultam.
- Rendben, ok csináljuk, válaszoltam.
Tündi megfogta a labdám és egy jól irányzott mozdulattal, mielőtt fel sem eszméltem, fogta és berúgta vele az alsóéületük ablakát.
Hatalmas csörömpölés és már futott ki az anyja a hátsó ajtón hozzánk.
- Itt meg mi történt, ripakodott rá Tündire, te meg mit csinálsz itt, nem bent lenne dolgod? Nagyon küzdesz, hogy holnap is elverjelek, na gyere csak, húzta a fülénél fogva Tündit.
- Ne tessék rá haragudni, én voltam, vállaltam magamra, vissza akartam rúgni a labdát de nem sikerült szóltam.
- Hát úgy, nézd meg mit csináltál. Anyád nem lesz boldog, ha elmondom neki, mit tettél itt, remélem megtanítja neked, mi van, ha másnak kárt okozol felelte mérgesen.
Rápillantottam Tündire, enyhe mosoly volt az arcán, azt hitte, nem merem.
- Ne tessék elmondani anyunak, inkább tessék most megbüntetni engem, csak anyunak ne tessék elmondani, nagyon csíp a szíja, inkánn itt szeretném kérem kérem.
- Azt hiszed, anyád szíja csíp? Felőlem, ha szeretnéd én is elverhetlek, de hidd el, jobban járnál otthon, biztos ezt akarod?
- Igen, kérem, büntessen most meg.
Megfogta a fülem, egyik kezében én, másik kezében Tündi, azt hittem, leszakad a fejemről, úgy húzott maga után, most szépen betérdelsz a sarokba, oda a lányom mellé.
Kéz a fej fölött, láb a magasban, csak az orrod érheti a falat, adta ki a parancsot.Ha leteszed a lábad, ráhúzok, kérdezd csak meg a lányom.
Fél óra múlva találkozunk, addig gondolkozz mit tettél rosszul.