Párna

Hétvége, szombat délután, írom a leckémet, anyám a konyhában tesz-vesz, amit nem is bánok, nem szeretem, ha figyel írás közben, akkor óhatatlanul is elrontom.
A tegnapi este óta a fenekem lévő tíz hurka fájdalmasan húzódik, megint kikaptam a szíjjal, de csak magamnak köszönhetem, mormolom magamban, minek kellett feleselnem?

Amúgy meg nem is annyira kellemetlen, hiszen hétvége van, ilyenkor biztonságból is, hogy ne koszoljam össze a lakást, hordhatom a megszokott pelenkat, és a pisitől megduzzadt pelus jótékonyan kipárnázza a fenekem.
Igaz, az iskola előtt nem is kaptam ki ennyit, meg akkor is kézzel vagy fakanállal, de mióta "nagyfiú lettem", a fegyelmezés más eszközei csattognak meztelen fenekemen.
A pelus azonban nem véd teljesen, odamegyek az ágyamhoz kiveszem az alvós párnámat, a székre teszem, fészkelődök egy sort, hogy kényelmes legyen, folytatom a leckét, azt mondja a négyzet meg b négyzet mondom magamnak.

Már majdnem végzek, hallom jön anyám, gondolom leellenőrizni mit csinálok és hogy állok, görcsösen szorítom a tollat, majd átlyukasztja a papírt, remélem nem számoltam el sehol...
Megáll az ajtóban:
- az meg mi?
- mire gondolsz anyu?
- az ott a feneked alatt!
- a párnám, fájt a fenekem a kemény széktől.

Nah, majd adok én neked párnát! Hát ezért nevellek én? Szerinted miért kapsz ki? Nem csak azért, mert rossz voltál, hanem ezért is, hogy legalább egy kis időre emlékezz, mit rontottál el! Ha nem fáj a feneked, hét adok én neked olyat, hogy a párnán keresztül is megérezd.
Huh gondolom magamban, jó mérges rám, és az nem jó, legalábbis a fenekemnek biztos nem!
Told le a nadrágot, a pelenkát és alkart az asztalra. Ötöt fogsz kapni a meztelen fenekedre a szíjjal, várj meg itt.
Gyorsan megtettem, amit kért, nem akartam még többet kapni a tegnapi mellé. Alkaromat felhúztam így fenekem kidomborodott, láthatóvá vált mindenem.
Ahogy visszatért a szíjjal és megkérdezte, hogy felkészültél már jött is az első csapás. A tegnapi hurkák még vörösen izzottak, amikor egy újabbal gyarapodott a fenekem.
Nem kímélt, a másodiknál már elkezdtem bőgni, de ez nem akadályozta meg, hogy a maradékot is kimérje.
Csatt csatt csatt szólt a fenekemen a szíj, és már nem tudtam magam tartani, szép lassan elkezdett csorogni a lábamon a meleg pisi.
Szedd össze magad és tűnés feltakarítani és pelenkát cserélni és nehogy meglássam mégegyszer, hogy verés után párnára ülsz!

Igenis, szipogva, fenekemen vörös és lila hurkákkal díszítve elindultam a fürdőszoba felé, hogy becsomagoljam magam.