Ugyanoda

Ma este anyu nagyon mérges, nem is tudom, miért, próbálok nem okot adni, hogy kikapjak, de sajnos nem megy, megint kaptam egy hármast amiért tudom, ki fogok kapni.
Próbálom húzni a dolgot, amíg anyunak egy kicsit jobb kedve lesz, de nem, nem lett, így vacsi utan eléállok, és hüppögő, elhaló hangon közlöm a sajnálatos tényt, hogy ma magyarból hármast hoztam haza.
Látom, anyu arcát elfutja a méreg, nem is kérdez semmit, csak mondja a szokásos büntetés előtti szöveget, hogy told le a nadrágod, hajolj az asztalra!
Huh, szerencsére nem a bokámat kell megfogjam, kapaszkodhatok az asztalba, nem kell attól tartanom, egy jól találó ütés után orra esek, persze, még sosem estem, de ettől mindig tartok.
Letolom a nadrágom és az alsómat, tudom, most nagyon fog fájni egy darabig, de majd megpróbálom kijavítani a jegyet, hogy év végén ne kapjak ki még jobban a bizonyítványért, ez jár az eszemben mire anyu meghozza a szíjat.
Tudod miért kapod? Egyetlen dolgod, hogy tanuljál, és nem csinálod, ezért kell kikapj!
Igen, anyu, tudom, mondom halkan, és a kisterpeszben megfeszítem a fenekem, várva az első ütést, ami meg is érkezik, de nem oda, ahova szoktam kapni, a fenekem aljára jön, a legfájdalmasabb helyre, ahol a combom és a fenekem találkozik.
Ahh, nyögök fel, ez igazán fájdalmas volt, a szíj végigszántotta a fenekem, a vége oldalt belemart a combomba, vörös csíkot hagyva maga után.
Megérkezik a következő ütés az első helyére, pokolian fáj, a szíj ugyanoda csapott le megint, ilyet eddig nem kaptam még soha, nagyon fáj, elsírom magam, de anyut ez nem hatja meg, a szíj hangosan szeli a levegőt és üvöltve tép bele a fenekembe. Nem tudom magam tartani, hangosan kezdek sírni, mielőtt jön a két utolsó gyors fenekes, de nem segít a sírás sem, fenekem feldagad, azt hiszem, holnap nem fogok tudni ülni rendesen, tudja ezt anyu is, hogy fáj másnap a kemény iskolapad.
Csatt és csatt, hangosan bőgök, de nem merem elengedni az asztalt, amíg engedélyt nem kapok.

Bizonyítványosztás I

Megkaptam a bizonyítványomat,hát, nem úgy sikerült,ahogy vártam és ahogy beharangoztam otthon. Megígértem, nem lesz hármasom, csak néhány négyes, erre a végén 3,7-es átlagra megkaptam a hármast, azzal, hogy jövőre majd a jobb jegyet kapom.
Persze, jövőre, de én most fogok kikapni, gondoltam magamban, amikor átvettem az ofőtől.
Húztam az időt, direkt a hosszabb úton mentem, késtem is, anyu már otthon volt és mérgesen várt:
- Merre kóboroltál? Nem megmondtam, hogy azonnal gyere haza iskola után?
- Jöttem anyu azonnal, feleltem megszeppenve.
- Aha szóval még hazudsz is! Azonnal told le a nadrágod és fogd meg a bokád!
Nem mertem ellenkezni, akkor még jobban kikapok, és ráadásul bokafogásban. Mindig félek, hogy előre bukok egy-egy erősebb csapás után. Ezek cikáztak a fejemben, amikor letolt nadrággal láttam a lábaim közt a rettegett szíjjal megérkező anyámat.
Ötöt kapsz közölte, számold, dörrent rám, karját hátrafeszítette, fenekem megfeszítettem, és vártam az első csapást a héten már elvert fenekemre. Csatt, a szíj végigégette fenekem, újabb vörös hurkát rajzolva hátsómra. Alig kaptam levegőt annyira fájt, elfelejtettem számolni is.
- Nem számoltad, akkor megismételjük!
- Ne anyu, kérlek, nagyon fáj!
Ellenkezel, szóval az plusz egy, már hétnél tartasz, szóval számold, segítek, egy! Hatalmas csattanás hátsómon, azt hittem, szétszakad a bőr a fenekemen, de már jött is következő.
Kettő nyögtem fájdalmasan, a terpeszben közben láttam, anyu hátrahajtja a kezét három csatt és aúú. Nem bírtam ki sírás nélkül megint.A fenekem helyén egy égő húsgolyót éreztem, megint nem fogok tudni rendesen ülni és a bizonyítvány miatt még ki sem kaptam gondoltam, négy.
Anyu nagyon jól kezeli a szíjat, gyakorolt a fenekemen, sosem kapm ugyanoda, hogy az egész hátsóm beterítse hurkákkal és mindenhol egyenletesen fájjon,öt, már csak egy van, ami legalulra jön, a combom és fenekem találkozására.
Ez az utolsó a legfájdalmasabb, ilyenkor anyu teljesen hátrahajol, a szíj hangosan repül a levegőben, hatalmas csattanással érkezik meg hat, sírok, szipogok, de nem merem megsimogatni a fenekem amíg engedélyt nem kapok rá.
Menj a fürdőbe és mosd meg az arcod, hangzik, amíg fel nem egyenesedhetek, megfogom vörös égő fenekem,fájdalmasan masszírozom, amíg a fürdőbe sietek.

Interjú

- Mióta szoktál kikapni?
- Tudod, nagyjából ha rossz voltam, mindig kikaptam, amióta az eszem tudom. A fenekem úgy istenigazán amire emlékszem iskolás korom óta van kiporolva.
- Ki szokott megbüntetni?
- Anyu, mivel elváltak
- Mivel szoktál kikapni?
- Általában szíjjal, tudod, olyan 3 cm vastag barna szíjjal, le van vágva a csatja és ketté van hajtva. Néha szoktam még kapni fakanállal és néha pálcával is, ha igazán rossz vagyok.
- Rossz?
- Igen, ha nem úgy viselkedek, ahogy anyu szeretné, vagy rossz jegyet hozok, nem mosogatok el, ilyesmi. Minden ami zavarja. Úgy gondolja, hogy ezzel jó irányba terel.
- Általában hányszor szoktál kikapni?
- Hááát, úgy hetente párszor, mondjuk háromszor négyszer. Nem szokott a fenekem fehér lenni, ha erre gondolsz.
- Melyik a kedvenc eszközöd, ha választhatnál, mivel kapnál ki?
- Mindegyik másképp fáj, a pálcát kivéve bármivel.
- Mennyit szoktál kapni?
- Ötöt, tizet, annál csak akkor többet, ha nagyon rossz voltam.
- Mennyi volt a legtöbb?
- 15 szíj és 15 pálca. Utána nem tudtam ülni legalább két napig.

- Általában hova kapod, csak a feneked?
- Igen, a fenekemre szoktam kapni, hogy másnap fájjon az ülés, de néha, ha nincs elég hely, a felső combomra is jut.
- Hogy?
- Le kell mezteleníteni magam, ráhajolni az asztalra, megfogni a szélét, enyhe terpesz. Néha meg kell fogni a bokám és úgy, de azt nem szeretem, mindig félek, hogy orra bukok egy ütés után.
- Jó régóta kikapsz, szokott még úgy fájni egy egy feneklés mint régen?
- Most hogy kérdezed, talán nem. Régen nagyon fájt, most eléggé edzett a fenekem, letolom a nadrágom, csatt csatt legyünk túl rajta. Csak a másnapi ülés ne fájna annyira, de tudom, ez is büntetés része.
- A feneklésen kívül szoktál még más büntetést is kapni?
- Más büntetést? Néha be kell térdelnem a sarokba, ha erre gondolsz. De az is elég büntetés, ha reggel közli anyu, hogy este kikapok, addig forgatom magam rajta és már alig várom, hogy este legyen és legyek túl rajta.
- Miért kaptad a legnagyobb feneklést, amire emlékszel?
- Talán nemrég kaptam ki a legjobban, amikor eltitkoltam, hogy a félévi témazáró kémiából kettes lett és jegyet rontottam. Aztán még éjszaka rajtakapott anyu, hogy magam simogatom. Előkerült a pálca is, nagyon kikaptam.
- Még egy utolsó kérdés, olyan semlegesen beszélsz arról, hogy kikapsz. Miért?
- Tudod, nem mondom, hogy szeretem, ha elfenekelnek, de valahol megnyugtató, hogy ha rosszat teszek, akkor van következménye és miután kikaptam anyu nem haragszik rám. Annyira meg nem fáj már annyira. És tudod, szoktam maszturbálni utána éjjel, így nem is olyan rossz.

Hétvége

Egész hétvégén az járt az eszemben, amit Zsuzsa mondott pénteken... Hátsó felem megkínzása nem hagyott nyugodni. Hülyeség, és biztos, hogy napokig fájna utána az ülés, de egyben izgató is lenne letolni előtte a nadrágom, enyhe terpeszbe állni, hogy a belátás meglegyen és várni a csípős bőrszaggató ütéseket.
Olyan régen kaptam már ki, lehet jól esne, lehet igaza volt?
Mi van, ha csak szurkálódott velem, és az egészet a kollégák találták ki?
Szerintetek elmenjek?

Kívánom?

Jópár év eltelt, dolgozom, de nem bírom a kötöttségeket, olyan munkát végzek, ahol az időmet javarészt én osztom be magamnak, csak naponta kell bemennem a központba.
A kapcsolattartóm, Zsuzsa hívhatnám néninek is, elég "jófej" korához képes jól is néz ki, szoktunk beszélgetni erről arról, míg pénteken látom, mindig elég sietősre fogja.

- Hova sietsz ennyire minden pénteken?
- Ah, semmi különös, a fiúk várnak rám.
- Ne viccelj már, a fiaid felnőttek, csak kibírják az anyjuk nélkül, talán nem tudnak egyedül vacsorázni, kérdeztem zrikálva?!
Látom, összevonja szemöldökét, gondolkozik, majd kinyögi, végülis ők kibírnák, de akkor nagyon elkanászodnának, és hát tudod milyen nehéz két fiúgyerekkel!
Gondolatok cikáznak a fejemben, csak nem arra céloz, hogy a fiait, az egyik ráadásul még idősebb is nálam, még mindig kiporolja?
- Tudod, kiskoromban elég sokszor kikaptam, ha rossz fát tettem a tűzre, kezdem el
- Tényleg, hogyan?
- Le kellett tolnom a nadrágom aztán az alsót is, felkönyökölni az asztalra, anyu hozta a szíjat és általában kaptam ötöt a meztelen hátsómra.
- Na látod, és milyen rendes ember lettél, ezt magyarázom a fiaimnak is, ha kiporolom a hátsójukat, az csak azt jelenti, hogy gondoskodom róluk!
- Azért annyira nem volt az olyan leányálom szólok közbe, mire látom, elfutja a méreg
- Aha szóval még neked is néha ki kellene kapnod édesanyádtól, rögtön nem így beszélnél! Jönnél csak el hozzám, kapnál egy adagot a szíjjal meg a pálcával, megváltozna a véleményed!

Sietnem kell haza, már biztos várnak, te meg szépen gondolkozz el azon amit mondtam, és ha végiggondoltad, jövő héten várlak egy kiadós porolásra, jegyezte meg viccesen.

Nah, arra várhat, gondoltam magamban, hogy én lemeztelenítsem magam előtte, amúgyis olyan régen kaptam ki szerencsére... kinek hiányzik egy jó alapos verés???

Csak úgy

Késő délután hazaértem napköziből, anyu is megjött, láttam rajta, nincs jó kedve. Valószínűleg a munkahelyén akadt valami probléma nem tudom, engem sosem szokott ilyenekbe beavatni.
Ilyenkor a lehető legjob igyekszem lenni, halkan mozgok, halkan beszélek, nehogy a fenekem bánja a rosszkedvét.
Automatikusan megyek  szobámba, írom a házi feladatokat, tanulok, még a zenét sem kapcsolom be, hátha fáj anyu feje.
Matek magyar házi kész, bepakolok mindent a táskába, kimegyek a konyhába, végeztem anyu, vacsorázunk?
- Igen, azonnal ehetünk, teríts meg, mi volt ma az iskolában?
- Semmi különös válaszolom, nem történt semmi.
- Jegyet kaptál?
- Nem, nem kaptam anyu.
Igyekeztem minnél tisztelettudóbban válaszolni, éreztem a hangjában a növekvő feszültséget.
Elegem van belőle, hogy mindent úgy kell kihúzni harapófofóval belőled. Sosem tudsz norrmálisan beszámolni? Na mindegy, teszek róla, hogy megeredjen a nyelved. Hajol az asztalra amíg hozom a szíjat!
Puff, gondolom magamban, megint kiverik a fenekem, pedig most aztán nem tettem tényleg semmi rosszat, megint két napig fog minden leülés fájni. Még a hétvégén kapottak sem múltak el teljesen, ahogy a kemény iskolapadba beültem, még ma is fájtak a hurkák.
Nem akartam megkockáztatni, hogy anyu megtoldja a büntetésem, lehúztam a nadrágom és alkarral a szokott pózban felkönyököltem az asztalra.
Szélesebb terpeszbe hangzott a parancs, engedelmesen széttártam a lábaim és már jött is az első ütés. AHH, ez nagyon fájt, keresztbe marta meg a fenekem eltalálva egy régebbi hurkát. Éreztem, hogy azonnal vöröslő hurka nőtt a hátsómra és ez még csak az első!
Akaratlanul is megfeszítem néha a fenekem, de anyu mindig megvárja a kellő pillanatot, elernyednek az izmaim és csatt megérkezett a második.
Érzem, elönti a könny a szemem, de próbálom magam tartani és nem sírni, szipogva veszem a levegőt és csatt, itt a harmadik.
Magamban számolok, tudom, az utolsó kettő, a legfájdalmasabb következik, a lábaim remegnek, de tartom a terpeszt, nem akarok ráadást és már meg is érkezik a combom és hátsóm találkozásához a bőrrepesztő szíj csatt és csatt.
Nyelem a könnyeim, amíg el nem hangzik, hogy végeztünk, húzd fel a nadrágod és rakd rendbe magad a fürdőben.

Késés

Ma reggel nagyon elaludtam, anyu korán elment munkába én meg addig lustálkodtam, hogy nagyon késében voltam.
Még szerencse, hogy este bepakoltam futott át az agyamon, kiugrottam az ágyból, lábam közt az éjszaka "termése" dudorodott, az álmomban telepisilt pelus húzta le derekam. Huh gondoltam, ezt jól sikerült telerakni, annyi pisi csorogott be, szinte csak terpeszbe tudtam kimenni a fürdőig, gyorsan letoltam magamról és megmostam a fenekem.
Az utolsó verés nyomait még lehett látni a tükörben, lilás nyomok díszítették a hátsóm, de érintésre nem fáj állapítottam meg magamban, gyorsan bekrémeztem magam, és uzsgyi az iskola.
Itt követtem el a nagy hibát utólag visszagondolva, krémezés után elfelejtettem a pisis pelenkámat becsomagolva kidobni a kukába, de könnyű utólag okosnak lenni, amikor már hurkák díszítik megint a fenekem.
Szóval elrohantam az iskolába, a nap egész gyorsan telt, igazából nem történt semmi, tanultunk, hazaértem, anyu már itthon volt és látom, nagyon dühös rám.
Mit felejtettél el fiatalúr reggel?
Hmm, gondolkozom, gondolkozom, mit is felejthettem el? Bezárni biztos bezártam...
Nem kellett sokáig törnöm a fejem, mérgesen mondta anyu, hogy a pelenkát! Egész nap ott büdösödött a fürdőszobában, szerinted milyen szag volt mire hazaértem!?
Nem is kellett mondani, automatikusan toltam le a nadrágom, húztam le az alsómat, és megfeszített fenékkel vártam, hogy anyu visszaérjen a szíjjal és kimérje rám a megérdemelt verésemet.
Nem kellett sokat várnom, az első kegyetlen csapás hamar megérkezett megfeszített fenekemre, végigszántva a bőrt, feldagasztva lilás foltokkal amúgy is meggyötört fenekem. Csatt és AUU, nyögtem fel a fájdalomtól, de nem sok időt kaptam megnyugodni, a következő csapás is megérkezett a fenekemre.
Tudod, miért kapsz ki, ugye?
Igen anyu, köszönöm a büntetést!
Hátranéztem a lábam közt, láttam, anyu hátralendíti a karját, hogy minnél nagyobb csapást tudjon rámérni kifeszített fenekemre. Cseppet sem kímélt, de most tényleg rászolgáltam állapítottam meg szipogva, vártam a következőt.
Az utolsó kettő jön számoltam, lábam remegett a fájdalomtól, de nem mertem hátranyúlni megsimogatni meggyötört fenekem, azért még jobban kikapnék.
Csatt és csatt, az utolsó kettőt is megkaptam, éreztem rögtön feldagadó hurkáimat, most biztos fájni fog az ülés, az öt égő hurka vörösen izzott fenekemen, amikor betérdeltem a sarokba.