2055-öt írunk... Eljutott addig a világ és a törvények, hogy minden erőszak vagy erőszakos fellépés szigorúan tiltott már a '30-as évektől, az utolsó nagy zavargások óta.Persze a kormány is tisztában van vele, hogy a feszültséget le kell vezetni, néha minden gyereknek és még felnőtt nőknek és férfiaknak is kijár pár segges, hogy a csíkosra vert hátsók, zsibbadtra vert tenyerek és talpak emlékeztessék a delikvenst a törvények tiszteletére és betartására. Bizony bizony, külön foglalkozássá nőtte ki magát a büntetés végrehajtás, szakképzett "végrehajtók" járják a városokat és falvakat, nyomukban könnyes, kisírt arcokat és hurkát hagyva maguk mögött.
Végrehajtója van az iskolának, a munkahelyeknek sőt még a családoknak is, nem mindegy, kinek a szakértelmében bíznak, ki tudja a leghatásosabban megcsapni a gyereket vagy a feleséget úgy, hogy minimum pár napig kényelmetlen legyen az ülés és hason aludjon a látogatás után.
Nekünk is van saját végrehajtónk, John, aki minden héten péntek délután pontosan délután 5 órakor felhajt a legújabb Mercedes-el a felhajtónkra, gondosan vasalt öltönyében előveszi a bőr táskáját a csomagtartóból akkurátusan megigazítja a zakóját majd megnyomja a csengőt.
A bőr táskában vannak a különböző eszközök, amiket a legnagyobb becsben tart, mint egyik alkalommal megtudtam tőle. Minden végrehajtónak külön-külön gyártják az eszközöket, jobb kezes balkezes szíj, attól függően ki hogyan kéri, mivel tudja a legjobb eredményt elérni.
Mindig is érdekelt, hogy állami hivatalok létére miből telhet neki ilyen ruhákra és autókra, amikor anyut próbáltam erről kérdezni, szűkszavúan annyit válaszolt, hogy biztosan örökölt, de ehhez nekünk semmi közünk.
Mire megérkezik, anyu már kész listával várja, strigulák jelzik a megfelelő oszlopban, hogy milyen vétségeim voltak a hét folyamán és ezért az államilag megállapított módon mekkora verést kell kapjak.
Igen, államilag meghatározott, hogy milyen bűnért milyen büntetés jár, ezzel próbálják azt biztosítani, hogy pl az iskolában egy gazdag család gyereke ugyanúgy kapja meg az adagját mint egy szegényebb család sarja. Az iskolai büntetés mindig alsóra kapjuk, itthon sajnos le kell toljam a nadrágom, a meztelen alsótestemen minden ütés jobban fáj és talán esz is a cél morfondírozom magamban, amíg John anyuval számolja a heti penzumom.
- Szóval a héten volt egy nem elvárt tanulmányi eredmény, kettő késve érkezés és egy feleselés. Az összesen annyi, mint 14 egység, ami megfelel 14 szíjnak vagy 7 közepes pálcának. Melyiket kéri a fiatalúrnak asszonyom?
- Azt hiszem, most csapja meg a szíjjal, múltkor a pálcát kapta és nem akarom, hogy hozzászokjon, de maga a szakember, mondja, mi a jobb, ha váltogatjuk vagy ha ugyanazzal kapja?
- Szerintem is jobb váltogatva, másféle fájdalom a szíj és a pálca, ráncolja a szemöldökét és én máris az elvárt pozícióba helyezem magam, hogy teljes felületén elérje a hátsómat a szíj.
A büntetés szenvtelenül zajlik, szinte óramű pontossággal, öt másodpercenként lecsap a szíj a meztelen hátsómra, felülről alulra majd vissza, hogy egy fehér folt se maradjon és egy lángoló húsdarab maradjon csak a hátsóm helyén és a szíj hurkásra mart nyoma a jövő heti adagig biztosan emlékeztessen arra, min kell változtassak.
Minden suhanás, minden csapás eltervezett, nincs egy felesleges mozdulat, nincs különbség az ütések között, csatt, belémmar a szíj mozognak egy kicsit az izmaim és már jön is a következő, amit hangosan kell számoljak egy köszönöm és mire kimondom már kettő köszönöm.
Az évek alatt mindenki megtanulja elviselni a verést, fokozatosan szoktatják a gyerekeket kisiskolás kortól először csak fakanál, vékony pálca esetleg a legvékonyabb szíj, majd ahogy növekszik úgy változnak az eszközök is. Emlékszem, amikor először kóstoltam meg a paddle-t, a meglepetéstől és fájdalomtól orra estem, kórházban kötöttem ki, így a következő héten kaptam meg egyben az adagom.
