Késés

Ma reggel nagyon elaludtam, anyu korán elment munkába én meg addig lustálkodtam, hogy nagyon késében voltam.
Még szerencse, hogy este bepakoltam futott át az agyamon, kiugrottam az ágyból, lábam közt az éjszaka "termése" dudorodott, az álmomban telepisilt pelus húzta le derekam. Huh gondoltam, ezt jól sikerült telerakni, annyi pisi csorogott be, szinte csak terpeszbe tudtam kimenni a fürdőig, gyorsan letoltam magamról és megmostam a fenekem.
Az utolsó verés nyomait még lehett látni a tükörben, lilás nyomok díszítették a hátsóm, de érintésre nem fáj állapítottam meg magamban, gyorsan bekrémeztem magam, és uzsgyi az iskola.
Itt követtem el a nagy hibát utólag visszagondolva, krémezés után elfelejtettem a pisis pelenkámat becsomagolva kidobni a kukába, de könnyű utólag okosnak lenni, amikor már hurkák díszítik megint a fenekem.
Szóval elrohantam az iskolába, a nap egész gyorsan telt, igazából nem történt semmi, tanultunk, hazaértem, anyu már itthon volt és látom, nagyon dühös rám.
Mit felejtettél el fiatalúr reggel?
Hmm, gondolkozom, gondolkozom, mit is felejthettem el? Bezárni biztos bezártam...
Nem kellett sokáig törnöm a fejem, mérgesen mondta anyu, hogy a pelenkát! Egész nap ott büdösödött a fürdőszobában, szerinted milyen szag volt mire hazaértem!?
Nem is kellett mondani, automatikusan toltam le a nadrágom, húztam le az alsómat, és megfeszített fenékkel vártam, hogy anyu visszaérjen a szíjjal és kimérje rám a megérdemelt verésemet.
Nem kellett sokat várnom, az első kegyetlen csapás hamar megérkezett megfeszített fenekemre, végigszántva a bőrt, feldagasztva lilás foltokkal amúgy is meggyötört fenekem. Csatt és AUU, nyögtem fel a fájdalomtól, de nem sok időt kaptam megnyugodni, a következő csapás is megérkezett a fenekemre.
Tudod, miért kapsz ki, ugye?
Igen anyu, köszönöm a büntetést!
Hátranéztem a lábam közt, láttam, anyu hátralendíti a karját, hogy minnél nagyobb csapást tudjon rámérni kifeszített fenekemre. Cseppet sem kímélt, de most tényleg rászolgáltam állapítottam meg szipogva, vártam a következőt.
Az utolsó kettő jön számoltam, lábam remegett a fájdalomtól, de nem mertem hátranyúlni megsimogatni meggyötört fenekem, azért még jobban kikapnék.
Csatt és csatt, az utolsó kettőt is megkaptam, éreztem rögtön feldagadó hurkáimat, most biztos fájni fog az ülés, az öt égő hurka vörösen izzott fenekemen, amikor betérdeltem a sarokba.