Szomszédban II

Megkövültem álltam és néztem, ahogy Tündi kivág egy vékony, kisujjnyi vastag bambusz pálcát a nagy bokor széléről.Szakértően elkezdte lehántani róla a leveleket, nagyon fontos, hogy jól leszedjem róla magyarázta, egyszer rajta maradt ez a kis csücsök, látod, dugta az orrom alá, ami nagyon hamar felsérti a bőrt.
Izgalommal vegyes rettegéssel vártam, hogy végezzen és elkezdődjőn a büntetésünk. Izgatott voltam, mert csak reméltem, hogy meglátom Tündit meztelenül, ahogy vonaglik a lány fenék büntetés alatt.
- Tényleg annyira fáj, kérdeztem, hogy oldjam egy kicsit a csendet?
- Igen, nem hazudtam neked, válaszolta. Sosem kaptál még ki pálcával? Nincs otthon anyádnak?
- Nem, még sosem feleltem szemlesütve.
Láttam, hogy elgondolkozott, majd hangosan folytatta. Nem tudom megmutatni milyen, mert ha rádhúzok egyet most, anyu észreveszi és még jobban kikapok. Ha találunk egy olyan helyet amit nem látni, akkor megmutatom neked, de gyorsan, mert anyu hiányolhat már minket.
Járt az agyam, lenéztem a földre a papucsomra és benne a meztelen lábamra, hirtelen eszembe jutott, üss egyet a talpamra, azt nem látja senki!
- A talpadra? Nézett rám hihetetlenkedve. Biztos akarod?
- Miért, kérdeztem vissza?
- Ott nagyon vékony a bőr, én egyszer kaptam a talpamra, utána egy napig sajgott, ha lábra kellett állnom, pedig elhiheted, hozzászoktam már válaszolta.
Nekem amúgy mindegy, vedd le a papucsod, emeld fel a lábad a kezeddel!
Magam mögé húztam a lábam és láttam, ahogy hátrahajtja a kezét, a pálca suhogott és lecsapott a talpam közepére.
Azt hittem, orra esek, olyan gyorsan nyújtottam ki a lábam a hirtelen jött ütés után. Azonnal elkezdtem simogatni a vörös izzó hurkát a talpamon.
- Ez nagyon fáj, uhh, ezt hogy lehet kibírni, kérdeztem?
Ez még csak egy volt, a seggeden is fájni fog, hidd el, válaszolta, de mostmár gyerünk, nincs időnk, vagy szeretnéd, ha jobban kikapnék, ripakodott rám?!
Kicsit sántikálva, de követtem vissza a házhoz, hogy megkapjam a magamét helyette is.

Visszaérve már láttam, hogy baj van, mi tartott ennyi ideig? Már megint válogattál? Nem hiszem el, hányszor kell még elmondjam, az első ami a kezedbe akad kivágod és hozod!
Tartsd ki a kezeid tenyér megfeszít, hangzott a parancs, Tündi kinyújtotta a kezeit, a friss bambusz suhant a levegőben és hatalmas csattanással csapott a tenyereire.
Láttam, ahogy arca eltorzult a fájdalomtól és nem akartam, hogy miattam kapjon még egyet ezért megszólaltam.
- Miattam volt a késés, nem Tündi tehet róla!
Az anyja mérgesen rámnézett, szóval úgy, te is benne voltál!
Tündi, ismered a dolgod, a vendég miatt a bugyi most kivételesen maradhat.