Bünti

Ma reggel, mikor felkeltem gyorsan ki szerettem volna futni a fürdőbe, elrejteni az éjszaka nyomait, de sajnos nem voltam elég gyors. Anyu már a konyhában áll, kortyolja a kávéját és vészjósló hangon szól: látom ám, mi történt az éjjel! Megint bepisiltél!
Ez nem jött be gondoltam, a seggem megint hurkás lesz, olyan gyorsan próbáltam a fürdőbe menni, ahogy csak tudtam, de anyu megállított.
Nem kell annyira sietni, nem vagyunk késésben, van még öt percem arra, hogy emlékeztesselek mi történik ha nem a WC-t használod!
Told le a pelenkát és fogd meg a bokád, hozom a szíjat!
Keservesen letoltam a nedves pelust, fenekemen a bőr fel volt ázva az éjszaka történtek miatt, a puha bőrön minden ütés legalább kétszer annyira fáj, gondoltam, de nem volt sok időm gondolkozni, megszorítottam a bokám és vártam az első ütést lemeztelenített fenekemre.
Hallottam, ahogy a szíj csatja megcsörren, suhanva szeli a levegőt és egy hatalmas csattanással megérkezik a fenekemre. Anyu nagyon jól tud célozni, minden ütés amit kapok egymás alatt sorakozik, mértani pontossággal és sosem téveszt célt, ugyanolyan erővel találja el mindkét remegő részét fenekemnek, hogy már az első ütés után könnybelábad a szemem. Érzem, hogy az a rész lángolva emelkedik ki a bőrömből, hogy még négy ugyanilyen hurka kövesse.
Ma is nehéz lesz az ülés gondolom, mire meg is érkezik a következő fenékrepesztő csapás.
Tartsd rendesen magad, szeretnél még pluszt is kapni, hangzik a kérdés, persze, persze, hogy nem szeretnék. Próbálom megfékezni magam, de az izmai ösztönösen megfeszülnek, amikor hallom a suhanást, már három, jön a kettő legfájdalmasabb a fenekem aljára, a két gyors, nincs közte pihenő, csatt csatt hallom hátulról, de a fájdalom sokkal hamarabb eljut, mint a hang, szorítom a bokám, az ujjaim nyomai meg fognak látszódni, de nem engedem el, amíg anyu nem szól, mert akkor jön a ráadás.
Így állok még égő fenékkel, lábaim közt a pisis pelussal, amíg nem hallom, hogy tünés a fürdőbe.